Sakura

Mikor már majdnem elérték a házat, Ichigo finoman megragadta az előtte futó Rukia karját.
-Huh? - fordította hátra a fejét a lány -Mi az? - kérdezte és megállt,mikor látta hogy a fiú nem válaszol
-Csak ... ezt akartam odaadni. - mondta rekedt hangon a békagyatós és Rukia elé nyújtott egy ágat, amin egy cseresznyevirág ébredezett
-Ezt ... meg honna---
-A fáról. Ez volt az első. Nem csoda, hiszen még csak február van. - felelt a tüskeböki, majd megunva, hogy a fekete hajú csak néz rá, de nem veszi el a virágot, a kezébe vette a lány kezét, beletette a zöld levelekkel borított ágat és rácsukta a nyúlpizsamás ujjait
-Tessék! - halvány mosoly jelent meg répafejű arcán
Egy percig csak néztek egymásra. Egy percig Ichigo még fogta Rukia kezét. Egy percig Rukia majdnem megölelte a fiút. Egy percig Ichigo kis híján megcsókolta a lányt. Egy percig nem sok választotta el őket attól, hogy belekiabálják a csillagporos téli éjszakába:
-Szeretlek te idióta!!!
De aztán, mikor már tényleg majdnem megtették ... akkor ...
-Bátyus gyere vacsorázni! Vagy reggelizni ... vagy ... na mindegy ... Egy falatot sem ettél dél óta! - Yuzu lógott ki a bejárati üvegajtó mögül
-Öh ... jó! Máris megyek ... - pislogott nagyokat a narancssárga hajú -Akkor ... viszlát holnap Rukia! - harsogta jó hangosan, hogy valahonnan biztosan leselkedő vagy hallgatózó atyja is tisztán halhassa, majd hadarva ezt suttogta az alacsonyka halálistennek -Ezt most azért fogom csinálni, hogy a fater száz százalékosan meglegyen győződve, arról hogy járunk!
-"Mi?" - értetlenkedett magában a tökmag shinigami, de azonnal megtudta mire célzott a fiú
Ichigo ugyanis a következő pillanatban ... megpuszilta őt!!
Igaz, hogy "csak" az arcán. És igaz, hogy "csak" alig pár másodpercig tartott az egész, de mégis ... Olyan forróság öntötte el a lány testét hogy alig tudott levegőt venni. Talán még szédülni is kezdett egy csöppet. Minden vér az arcába tolult és csak meredt maga elé, pedig Ichigo már rég beszaladt a házba.
-Jóéjt ... Rukia-chan! - hallotta Yuzu hangját, aki még mindig ott állt az ajtóban és tűnődve nézte hogy vált a pizsamáját viselő lány arcának színe a paradicsoméhoz hasonló árnylatba
-J-jóéjt Yuzu ... chan! - viszonozta a köszönést akadozó nyelvel a kis Kuchiki és úgy tett mint aki hazaindul
Megvárta míg minden elcsendesül, és csak utána kapszkodott fel a sünike ablakába. Eközben megpróbálta felidézni, milyen is volt mikor a fiú ajka hozzáért az arcához. Hogy milyen volt érezni, ahogy azok a kócos, össze-vissza álló, fésűt már jó két hete nem látott, narancssárga hajtincsek belehullottak a szemébe, de ezzel csak azt érte el, hogy majdnem leesett az ereszrőlcsatornáról. (Igen ... Rukia néha-néha ezt a közlekekedési módot is szokta alkalmazni.)
Mikor végre sikeresen feljutott az ablakpárkányig, érezte, hogy valaki megfogja a csuklóját és vigyázva, hogy nehogy lehorzsolja valamilyét behúzza a szobába.
-Máskor szólj és majd a hátamon fölhozlak! - Ichigo előtte guggolt az ágyon, az orruk így alig pár centiméterre volt egymástól
A fiú kögintett egyet, majd a lány hatalmas kék szemeinek fürkészésétől zavartan, elfordította a fejét.
-Jó?
-Oké ... - felelt halkan a szekrény-lakó -Mh ... tudsz majd adni egy ... vázát vagy valami ilyesmit? - a kezében forgatta a cseresznyfa ágát és meglehetősen érdekes arcot vágott mindehez
-Igen ... egy perc és hozom. - a tüsihajú lesietett a lépcsőn, majd kisvártatva egy kissebb fehér alapon piros pöttyös vázaféleséggel tért vissza
-Köszönöm! - mondta a pillangókisasszony, majd elvette a porcelántárgyat és fölkepeszkedett az ágyába és magára húzta a tolós ajtót.
A firkálmányt, amit még az egész Isshin és hollow-história előtt rajzolt azonban ott felejtette az asztalon. Ichigo most szemügyre vehette min dolgozott eddig a nyúlmániás lány! Egy rövid, pár kockás képregény volt az. Az első képen egy nyuszi volt látható, aki igencsak szomorú. Még a fülei is lefelé konyultak. Valami nagy gömbölyű dolgon ült ami teli volt lyukakkal.
-"Ez minden bizonnyal a nyúl akit száműztek a holdra." - következtetett Ichigo
A második rublikában feltűnt egy másik nyuszi, aki valószínűleg egy lány nyuszi, mert Rukia masnit is rajzolt a fülére. A harmadik kockában már együtt készítitette a két tapsifüles a rizssütiket. Mindeketten mosolyogtak, sőt hogy a jókedvet érzékeltesse, a törpicúr halálisten még virágokat is biggyesztett köréjük.
-Heh ... - kuncogot derűsen a fiú
-Jaj ne! - hangzott a háta mögül a művész hangja
A fiú megfordult. Rukia leugrott a padlóra odafutott a "kémkedőhöz" és kikapta a kezéből a füzetet.
-Mondtam, hogy ne nézd meg! - puffogott a lány
-Pedig aranyos ... - mondta halkan a tetten ért shinigami
-Nem érdekel a kritizáláso--- Hogy mit mondtál??? - nézett nagyot a manóméretű halálisten
-Azt hogy aranyos. - ismételte el csendesen a narancsárga
-Ö-ö ... - a lány szóhoz sem jutott -Köszönöm ... Vigyázz!! - kiáltott hirtelen és Ichigo lába elé mutatott
-Váá-á! - ennek következtében a mi drága Kurosakink elveszetette az egyensúllyát és hosszas kalimpálás után a földön kötött ki és természetesen Rukiát is magával rántotta
-Aucs! - tapogatta meg a fejét a fiú, majd észrevette, hogy a másik ... rajta fekszik ... -Őőő ... mmmm ... *köhög fulldoklik xD* Jól vagy Rukia?
-Eh ... igen. Azt hiszem. - válaszolta a pillangócska és megpróbált lekászálódni Ichigoról
(Ami feletébb nehéz, ha az a valaki alattad kétszer akkora, mint te magad ...) Mindezalatt úgy zavarba jöttek mindketten, hogy leginkább céklára kezdtek hasonlítani. Végre sikerült lemásznia Rukiának a két méteres (okééé ... csak 174 centis) góliátról. (De könyörgöm!! Rukia csak 144!!! Az harminc centiméter!) Leültek egymással szemben.
-Megtudhatnám, hogy mi ütött beléd? - tudakolta nem kevés indulattal a hangjában a pizsamás eper (Vagy banán! :D Emlékszik még valaki a Pizsamás banánok című mesére?? :o Haaa? Két banán fehér-kék csíkos pizsiben! Tudjátok!! :p)
-Csak nem akartam, hogy rálépj a csokimra ami ott vol--- - Rukia gyorsan elhallgatott ... csak most jött rá, hogy mit is mondott az imént
-Ezt te csináltad??? - meregette a szemét a majdnem csoki-gyilkos
-I-igen ... vagyíísss nee--- - próbálkozott füllenteni a lány
-Rukia! - kiáltott Ichigo, azzal elkapta a fekete hajú csuklóját
-Mmmm ... - a pötidanone lesütötte a szemét
-Rukia ... Miért akartál visszamenni Soul Society-ba?? - kérdezte a fiú, tőle szokatlanul komoly hangon
-Mmmh ... én ... mert ... - Rukia felnézett a faggatózóra, de képtelen volt válaszolni
-Kérlek ... mondd el! - miközben kimondta, olyan mélyen nézett a kis veszekedős szemébe, hogy az úgy érezhette a fejébe lát
-Csak gondoltam úgysincs rám szügséged, hisz ... hisz legalább kétszer annyi lélekenergiád van mint nekem. Meg aztán folyton panaszkodtál, hogy mindig rajtad lógok, hogy nincs semmi szabadidőd és nem tudod kialudni magad ...
-Beszélsz itt zöldségeket!! Az az elején volt. Azóta már eltelt pár hónap, ha nem vetted volna észre! Mostanában már nem is szoktam nyafogni! - azzal, hogy nyomatékot adjon az imént elhangzottaknak még hozzátette -Idióta!
-Te vagy az idióta! - kötöszködött vele a pukkancsok hercegnője -Honnan a pokolból tudhatnám ... ?
-Abból, hogy megmentettelek! Nem hagytam, hogy kivégezzenek! - vágott közbe a Kurosaki fiú
-Ö-öö ...
-Szerinted elmegyek a Lelkek Világába és megverekszem annyi hadnaggyal, kapitánnyal és ki tudja ki a fenével, ha nem számítasz nekem??? Legalább egy kicsit??!
- ... - Rukia csak lesütötte a szemét
-Nézz rám, ha hozzád beszélek, te gyagyás!! - kiáltotta a tűpárna fejű és finoman a lány álla alá tette az ujjait, majd gyengéd erőszakkal elérte, hogy a Kuchiki rá emelje végre a tekintetét
Mikor viszont megpillantotta az arckifejezést, ami a pöttöm shinigamira kiült ... akkor nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen.
-Beléd meg mi ütött? Olyan arcot vágsz, mint aki nem kapott vacsorát. - Ichigo is férfi, akiknek köztudottan a szívükhöz a hasukon keresztül vezet az út, így ha valaki szomorú az csak valamilyen kaja-probléma miatt lehet -Pedig ott van a rizssüti az ágyon! - és a lány felé nyújtotta a tányért, amin az édességek voltak
-Nh-nhem kérek. - tolta el Rukia a gombócokat az orra alól -De azért köszönöm ... - tette hozzá elvékonyodott hangon
Ichigo már épp beleharapott volna az egyik nyúlsüteménybe, mikor ezt a hangot meghallotta
-"Te jó ég! Mindjárt bőg ez a lüke!" - bosszúsan és kissé korgó gyomorral letette a csemegét és a lányra nézett -Ha nem mondod el, mi bajod, hát én esküszöm ... esküszöm, beköltöztetem melléd a fatert a szekrénybe! Aztán majd szagolhatod a lábát!! Amióta szóba került ez a csokoládé, azóta vagy ilyen buggyant! Megint ...
- ...
-R-Renjitől kaptad?
Erre azért már felkapta a fejét a kistermetű halálisten:
-Hogy m-mííí?? - sipított elkerekedett szemmel
-Nem kell szégyelned! Csak azt nem értem, miért nem mondtad el, hogy őt akarod meglátogatni? Akkor nem tartottalak volna vissza, ha tudom, hogy csak egy Valentin napi ajándékot szeretnél adni ... a a ba-barátodnak.
Rukia csak pislogott, mint béka a lapulevél alól.
-Ha gondolod most elmehetsz és odaad---
-MÉGIS HONNAN AZ ÖRDÖGBŐL VESZED, HOGY ÉN ÉS RENJI EGYÜTT VAGYUNK??? MICSODA BOLOND ÖTLET! ILYEN OSTOBASÁG IS CSAK A TE AGYATLAN FEJEDBŐL PATTANHAT KI!!
-SZERINTEM MEG IGENIS LOGIKUS! HISZEN AZ EGÉSZ GYEREKKOROTOKAT EGYÜTT TÖLTÖTTÉTEK ... ÉS UTÁNA VOLT AZ A HALÁLISTEN AKADÉMIA IS ...
-NA ÉS?? EZ MÉG NEM JELENTI AZT, HOGY BARÁTSÁGON KÍVÜL MÁS IS LENNE KÖZTÜNK!
-NADE ... AKKO---
-ÉS MÁSKOR KÍMÉLJ MEG AZ IQ HIÁNYOS ELMÉLETEIDTŐL!!! KÖSZÖNÖM! - majd a feketeség ezzel a végszóval otthagyta a fiút és kiugrott az ablakon
-Rukia! Én ... - pattanta szintúgy az ablakhoz az ablakhoz az "iq hiányos" is
Még pont látta a szeme sarkából, ahogy a nyuszis mamusz eltűnik az eresz fölött
...
Rukia mindig a tetőre mászott fel, ha valami bántotta, ha gondolkozni akart, vagy csak egyedül szeretett volna lenni ...
-Hffm ... - sóhajtott nagyot Abarai hadnagy "barátnője" -Mekkora egy ... - kezdte volna a szidalmazását kedvenc aranyos nevű halálisten helyettesünknek, aztán inkább inkább mégegyet sóhajtott és az eget kezdte kémlelni, melyen a csillagok ezernyi lámpásként ragyoktak
A hold mint egy hatalmas világító sajt függeszkedett az elérhetetlen messzeségben. Rukia fázósan összehúzta magát. Hideg volt még ahhoz, hogy pizsamában itt kint ücsörögjön ...